Zala megye

Zala megye székhelye Zalaegerszeg, területe 3784 km². Horvátországgal és Szlovéniával határos, 258 települése közül 10 város.¹

Megyeszékhely: Zalaegerszeg
Települések száma: 258
Városok száma: 10
Járások száma: 6
Lakónépesség: 257 371 fő
Lakások száma: 134 268
Terület: 3783,8 km²

Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1. A megyei összesítés saját számítás.

Zala megye története

Zalavártól Egerszegig

Zalavár önkormányzata szerint Liupram salzburgi érsek 850. január 24-én Mária tiszteletére templomot szentelt fel a településen. Később, 1009-ben említik először a források Kolon megyét, a mai Zala megye elődjét. A megye honlapja szerint ezt követően I. Szent István király alapította Zala vármegyét a 11. században. A királyi szerviensek a megye honlapja szerint 1232-ben Kehidán adtak ki oklevelet. Ezután 1247-ben már a zalaegerszegi I. főplébánia is létezett.¹²³⁴⁵

Kanizsa vára és a török kor

A nagykanizsai vár a Kőszegi család építtetésében, 1296 után épült. Belső vára négyzet alaprajzú volt, külső fala téglalap alakú és olaszbástyás. A vár 1566-ban, Szigetvár eleste után lett fontos végvár. A megye honlapja szerint a megyei közgyűlést 1567-től általában Egerszegen tartották, korábban Kehidán és Kapornakon. Kanizsa vára 1600-ban török kézre került, és 1690-ig az maradt. A várat 1702-ben császári rendeletre felrobbantották. Zalaegerszegen a 18. század 30-as éveiben vármegyeháza épült, a mai bíróság épülete.³⁶⁷

A Muraköz elvesztése és a megyehatár változásai

1849-ben a Muraközt ideiglenesen elcsatolták Zala vármegyétől, és Horvátországhoz kapcsolták. A megye honlapja szerint a trianoni békeszerződés 1920-ban elcsatolta a megye délnyugati részét, köztük a csáktornyai és a perlaki járásokat. A honvédség 1941 áprilisában visszacsatolta a Muraközt, amely 1945 áprilisáig Zala vármegye része volt. Az 1949-es 4343/1949 MT sz. rendelet a Balaton-felvidéket Keszthely környékével együtt Veszprém megyéhez csatolta. Keszthely 1954-ben kapott városi rangot, miután 1925-ben hozzácsatolták Kiskeszthelyet. A keszthelyi járás ezután 1979. január 1-jén visszakerült Zala megyéhez.³⁸⁹¹⁰

Látnivalók

Hévízi-tó

A Hévízi-tó 4,6 hektáros, vízfelülete 46 350 m², forrásának mélysége 38,5 méter. Vize 72 órán belül teljesen kicserélődik. 1795-ben Festetics György fürdőépületet építtetett a tó fölé, a forrásbarlangot pedig 1975. február 10-én fedezték fel. Hévíz városa szerint Hévízt 1952-ben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították, 1992-ben pedig város lett.^1112131415

Helikon Kastély (Festetics-kastély), Keszthely

A keszthelyi Festetics-kastélyban 1974-ben alapították a Helikon Kastélymúzeumot. A kastély honlapjai szerint a 18. század közepétől 200 éven át a Festetics család otthona volt. 1817-ben Keszthelyen irodalmi ünnepséget tartottak, amelyre írókat, tudósokat és dunántúli földbirtokosokat hívtak meg. A Georgikont 1797-ben Keszthelyen alapította Festetics György gróf.^1617181920

Zalavár-Vársziget és a Szent Adorján-apátság romjai

Zalavár-Vársziget a 9. századi Mosaburg. A várat a honfoglaló magyarok megszállták, később várispánság székhelye lett. A Szent Adorján-templomot 1019-ben szentelték fel. A zalavári apátság köré épült várat 1443-tól említik, négy hengeres toronnyal. Az apátság 1250 után hiteleshelyként mintegy 1500 oklevelet állított ki, az országgyűlés pedig 1575-ben megszüntette ezt a tevékenységét. A hely pusztulása az 1702-ben elrendelt felrobbantással kezdődött.²¹²²

Kis-Balaton

A Kis-Balaton 1951 óta nemzeti szinten védett, 1979 óta ramsari terület, 2004 óta pedig Natura 2000 terület. Vízfelülete az 1980-as évek első felében végzett rekonstrukció nyomán sokszorosára nőtt.²³²⁴

Göcseji Skanzen, Zalaegerszeg

A Göcseji Skanzen, vagy más néven Göcseji Falumúzeum 1968 óta fogadja a látogatókat. Az együttes jelenleg negyven különböző építményből áll.²⁵

Balatoni Múzeum, Keszthely

A Balatoni Múzeum Egyesület alakuló közgyűlésére 1898-ban került sor.¹⁰²⁶

Keszthelyi ferences templom

1386-ban Lackfi István nádor adományából megépült a keszthelyi templom és kolostor; szentélyében 1397-ben temették el a kivégzett alapítót. A törökök az erődítménnyé alakított épületegyüttest 1589-ben nem tudták elfoglalni. 1747-ben barokk stílusban állították helyre, és Szent Oszvald tiszteletére szentelték. 1788-ban II. József megszüntette a zárdát, a templom pedig plébániatemplom lett. A nyugati homlokzat elé 1878-ban neogótikus tornyot építettek. A szentély 14. század végi freskói az 1974 és 1983 közötti helyreállítás során kerültek elő.⁹

Türjei premontrei prépostsági templom

A türjei premontrei monostort a Türje nembeli Dénes szentgróti ispán építtette. A prépostságot 1235-ben említik először a rendi monostorjegyzékben. A templom déli belső falán 13. századi Szent László-legendát ábrázoló festményeket tártak fel.⁴²⁷

Nagykanizsai Szent József-templom és ferences kolostor

Nagykanizsán 1690-ben a fából épült mecsetet templommá alakították, és Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték. 1714-ben kezdték építeni a mai Szent József-templomot és a ferences kolostort. A templom tornya 1816-ban készült el.⁶

Egervári várkastély

Az egervári várkastély magvát 1277 előtt valószínűleg a Geregye nemzetség építtette. A várat 1476-ban Egervári László építtette újra, 1664-ben pedig a törökök felgyújtották. Széchenyi Zsigmond 1712-ben U alakú barokk kastéllyá alakíttatta a négyszög alaprajzú, négy sarokbástyás reneszánsz épületet.²⁸

Lenti vára

A lenti várat a tatárjárás után, valószínűleg a Hahót nemzetség építtette. 1440 körül a Cilleiek foglalták el. A várból ma egy átalakított bástya áll. Lenti 1978-ban lett város.²⁹

Zalaszentgróti ferences kolostor romja

Zalaszentgróton az obszerváns ferencesek kolostorát 1492-ben említik először. A kolostort 1537 után a protestáns Hagymássyak feloszlatták. Az egykori templom tornya és a hozzá csatlakozó folyosó fala ma is áll. Zalaszentgrót 1984-ben lett város.³⁰

Egregyi román kori templom

Az 1338-ban faluként említett Egregyen áll a 13. század elején épült, kicsi, román stílusú templom. A diadalív felirata szerint 1731. március 16-án felújították.¹⁵

Érdekességek

A megyének nevet adó Zala folyó Vas megyében, Szalafőnél ered, és 138 kilométer hosszú. A megye felszíni vizeinek 60 százalékát a Mura vezeti le, a többit a Zala.²⁴
2009-ben glagolita feliratú kerámiatöredéket találtak a zalavári régészeti ásatásokon.²
Zalakaroson 1962-ben egy szénhidrogén-kutató próbafúrás olaj helyett 96 °C-os vizet hozott a felszínre.³¹

Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata

Tudta-e Ön?

Zala megye több településén kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.

Ablak ablak.zalamegyeben.com Ajtó ajto.zalamegyeben.com Redőny redony.zalamegyeben.com Szúnyogháló szunyoghalo.zalamegyeben.com

Kereskedelmi oldal. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.

Források

Zala Megyei Önkormányzat (zala.hu) zala.hu/hu/megye/zala-megye
Zalavár Község Önkormányzata zalavar.hu/településről/zalavár-történelmi-múltja
Zala Megyei Önkormányzat (zala.hu) zala.hu/hu/megye/zala-megye/történelem
Zala Vármegyei Önkormányzat zala.hu/news/59/188/Megyénk-története
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/Z/Zalaegerszeg.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/N/Nagykanizsa.html
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata zalaegerszeg.hu/varostortenet
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/M/Muraköz.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/K/Keszthely.html
Keszthely Város Önkormányzata (keszthely.hu) keszthely.hu/latnivalok/muzeumok/balatoni-muzeum
Hévíz Város Önkormányzata (heviz.hu) heviz.hu/hu/a-hevizi-to/vilagon-egyedulallo-to
Hévíz Város Önkormányzata (heviz.hu) heviz.hu/hu/a-hevizi-to/furdotortenelem
Zala Megyei Önkormányzat (zala.hu) zala.hu/Products/72/45/Hévíz
Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő (spaheviz.hu) spaheviz.hu/hirek/otven-evvel-ezelott-fedeztek-fel-…
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/H/Hévíz.html
Keszthely Város Önkormányzata (keszthely.hu) keszthely.hu/latnivalok/muzeumok/festetics-kastely
Festetics-kastély, Keszthely (festeticskastely.hu) festeticskastely.hu/kastely
Keszthely Város Önkormányzata (keszthely.hu) keszthely.hu/latnivalok/muemlekek-szobrok/helikon-em…
Keszthely Város Önkormányzata (keszthely.hu) keszthely.hu/latnivalok/muzeumok/georgikon-majortort…
Festetics-kastély, Keszthely (festeticskastely.hu) festeticskastely.hu/festetics-csalad
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/Z/Zalavár.html
Zalavár Község Önkormányzata zalavar.hu/településről/történeti-régészeti-adatok
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság bfnp.hu/hu/tajegyseg/kis-balaton
Zala Megyei Önkormányzat (zala.hu) zala.hu/hu/megye/zala-megye/földrajz
Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága zegimuzeumok.hu/gocseji-skanzen
Balatoni Múzeum (balatonimuzeum.hu) balatonimuzeum.hu/rolunk/muzeum-tortenete
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/T/Türje.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/E/Egervár.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/L/Lenti.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/Z/Zalaszentgrót.html
Zalakaros Város Önkormányzata zalakaros.hu/varos-tortenete

Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.